MENÜ
KÖZÖS KÉPVISELŐ
Mert mi a társasházak jövőjét képviseljük.

RELATIO ER
Ingatlankezelő és
Építnényűzemeltető Kft.

TÁRSASHÁZKEZELŐ

Közösképviselés - tarsasházkezelés - ingatlankezelés - gyakran feltett kérdések!

Kérdése van, tegye fel itt

  • Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös költség?

Adás-vétel esetén különösen ajánlatos a régi tulajdonostól „nullás" igazolást kérni, melyben a közös képviselő igazolja, hogy az eladónak közös költség hátraléka, tartozása nincs! Ennek elmulasztása esetén, a régi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös és egyéb költségek az új tulajdonost terhelik.

 

  • Ki fizet, a nem fizetők helyett?

Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Vagyis, az adósság rendezéséig, az érintett Társasháznak kötelessége a meglévő vagyonból, a költségeket finanszíroznia, megelőlegeznie.

 

  • Mikor kötelező számvizsgálót választani?

25 lakás feletti társasházak esetében kötelező!

 

  • Mi a feladata a számvizsgálónak?

A számvizsgáló elsődleges feladata, a közös képviselő tevékenységének, illetve a Társasház pénzforgalmának ellenőrzése. További feladatait az SZMSZ-ben foglaltak határozzák meg.

 

  • Mit tartalmaz az SZMSZ?

A társasházban előírt Házirenden túl, a SZERVEZETI és MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT részletesen meghatározza a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló tagok feladatait, kötelezettségeit valamint a jogait. A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ajánlatos elkészíteni.

 

  • Hogyan módosítható az SZMSZ?

Közgyűlés döntésével, bármikor!

 

  • Mit lehet rögzíteni a házirendben?

Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai.

 

  • Mi szükséges a tulajdonosok által
    kezdeményezett közgyűlést összehívásához?

A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.

 

  • Évente hány alkalommal kell közgyűlést tartani?

Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31.-ig.

 

  • A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre?

Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell.

 

  • Mikor döntésképes egy közgyűlés?

Döntésképes a közgyűlés abban az esetben, ha a tulajdonosok összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van.  Jelenlét hiányában, a megismételt közgyűlés ugyanakkor már nincs tekintettel a résztvevők tulajdoni hányadára, így függetlenül attól hányan jelentek meg, a közgyűlés döntésképes lehet!

 

  • Mi határozza meg a szavazati arányokat?

Szavazati arány = tulajdoni hányad.

 

  • Kik szavazhatnak a közgyűlésen?

A lakások tulajdonosai. Távollét esetén, az írásban meghatalmazottak.

 

  • Hogyan és mikor lehet írásban szavazni?

Az írásbeli szavazás feltételeiről és szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Ennek hiányában, egy korábbi közgyűlésnek kell döntenie, az írásbeli szavazásról, annak módjáról.

 

  • Írásban történt szavazás esetén, mikor határozatképes a szavazás?

Az eredmény megállapításának részletes szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Minden más esetben eredménytelen, ha a leadott írásbeli szavazatok aránya nem éri el az összes tulajdoni hányad több mint felét.

 

  • Nem értek egyet a közgyűlésen hozott döntéssel. Mit tehetek?

A törvényben meghatározott illeték megfizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.

 

  • Mi az a felújítási alap?

Az épület felújítására szánt, elkülönített összeg.
(Bankszámla, Lakás Takarék pénztár, stb.)

 

  • Kötelező felújítási alapot képezni?

A felújítási alapképzés nem kötelező, azonban a nem várt, nagy összegű javítási munkálatok miatt ajánlott!

 

  • Ingatlanértékesítéskor, hogyan történik a közös költség elszámolása?

Az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint, ugyanakkor bevált gyakorlat, hogy a tárgyhavi kötelezettség azé, aki a tárgyhó első napján tulajdonosa az ingatlannak.

 

  • A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő?

Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet!

 

  • A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni?

Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza.

 

  • Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz?

Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz.

 

  • Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés?

Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el.

 

  • Kit terhel a lakásomban történt dugulás elhárítás költségei?

Az attól függ, hogy a csatornavezeték mely szakaszában történt a dugulás. Amennyiben a közös fő vezetékben, úgy a Társasházat, azonban ha a lakás vezetékében, úgy a lakás tulajdonosát.

  • Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben?

Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést.

  • Hogyan lehet közös képviselőt váltani?

Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ-ben nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja.

 

Kérdése van, tegye fel itt

 

Asztali nézet